Az már szinte közhelynek számít, hogy tudatos táplálkozással és a rendszeres testmozgással rengeteget tehetünk az egészségünkért, a jobb közérzetünkért, ami sok esetben a természetesen lelkünkkel is szoros összefüggésben áll. De vajon hogyan kapcsolódik össze a sport és a táplálkozásunk a depresszió, és egyéb idegrendszeri működési zavarok kialakulásával?

tápl

Aki aktívan sportol, az pontosan tudja, hogy milyen fantasztikus és örömteli érzés, egyfajta felszabadultság tölti el az embert egy-egy jó edzés közben, vagy után, tényleg úgy érezzük magunkat, mintha kicseréltek volna, vagy legalábbis mintha valaki feltöltötte volna a bennünk lévő akkumulátort.

Rendszeres sporttal nemcsak a vérkeringésünket javítjuk, és kalóriát égetünk, szervezetünk aktív aerob mozgás – pl. futás – végzése közben ópiumhoz hasonló anyagokat, például szerotonint is termel. Tudósok szerint pedig ez az anyag felelős a boldogságérzetünkért. A depresszióra hajlamos embereknél azt tapasztalták, hogy a szerotonin és a dopamin nevű vegyületek koncentrációja, vagy az azokat érzékelő sejtek száma kifejezetten alacsony. Vagyis ha eddig esetleg ezt még nem tudtuk volna, most már azzal is tisztában vagyunk, hogy a sport biológiai szinten is szoros összefüggésben áll a különböző lelki bajok „orvoslásával”, de mi a helyzet a táplálkozással?

tápl1

Először az 1950-es években, amerikai orvosok feljegyzéseiben olvashattunk arról, hogy bizonyos betegeknél az érzelmi életüket a táplálkozásuk befolyásolja. Rinkel, Randolph és Zeller orvosok „Food Allergy” címmel megjelent könyvében a szerzők már egyértelműen állítják, hogy a depresszió, a hallucinációk, álmatlanság és a táplálkozás között szoros kapcsolat áll fenn.

A nyugati étrend nem csak a daganatos, a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, és pl. a cukorbetegséggel áll kapcsolatban, hanem GYULLADÁSFOKOZÓ HATÁSA MIATT összefüggésbe hozható a rossz kedélyállapottal, motiválatlansággal, és szélsőséges esetben a depresszióval is, ugyanis különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a depresszió vagy a szorongás kialakulásában szerepet játszhatnak a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok is.

(A Michigami Állami Egyetem szakemberei például nemrég megállapították, hogy az öngyilkosság gondolatával vagy depresszióval küzdőknél magasabb az agyban lévő, gyulladások jelenlétét jelző kinolinsav szintje.) Táplálkozás szempontjából elsősorban a gyorsan felszívódó szénhidrátok, a telített zsírok, cukrok, az omega 6 túlsúly, valamint az omega 3 hiány áll mindennek a hátterében. Orvosok, kutatók elemzései arra mutatnak rá, hogy azoknál, akik helytelenül táplálkoznak, sokkal magasabb a gyulladásfaktorok száma, mint akik elsősorban zöldséget, gyümölcsöt, halat, húsokat fogyasztanak. Ráadásul a különböző zöldségek és gyümölcsök gátolják a gyulladások kialakulását.

Ugye azt tudjuk, hogy a boldogtalan, kedvtelen emberek gyakran esznek csupán pótcselekvésként, vagy gyors örömforrás céljából, – és nyilván nem karalábét ropogtatnak a rosszabb napokon, – de a vigaszként, „segítségként” bevitt táplálékok csak gerjesztik ezt a káros folyamatot, egyrészt azért, mert az újabb hízás még rosszabb hangulathoz vezet, másrészt pedig az elfogyasztott élelmiszerek gyulladásfokozó hatása nagy eséllyel hozzájárul ahhoz, hogy az illető depressziós, és levert maradjon. Az ördögi kör gyorsan kialakul, és innentől kezdve pedig már a klasszikus „tyúk vagy a tojás” esete áll fenn…

Ebben a folyamatban fontos szerepe van az Omega 3 zsírsavnak. Ez egy esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy a szervezetünk nem képes előállítani, de a normál működéséhez nélkülözhetetlen.

A civilizált világ Omega 3 hiányban szenved, ami összefüggésbe hozható a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, és a depresszióval is, ugyanis az omega 3 fontos építőeleme azoknak a membránoknak, melyekkel az idegsejtek egymással kommunikálnak. Omega 3 hiány esetén e fontos sejtelemek a rugalmatlanabb Omega 6-ból épülnek fel, így az idegsejtek, és összességében az agy működése károsodhat.

tápl2

Egy vizsgálat során, amikor a vér Omega 3 tartalma alapján négy csoportba osztották a vizsgált betegeket, a legalacsonyabb Omega 3 szintet mutatók közt nyolcszor gyakoribb volt az öngyilkossági kísérlet, mint a legmagasabb Omega 3 szintet mutató csoportban.

Amerikai kutató orvosok vizsgálták, hogy mivel lehetne a sok mellékhatással járó hangulatstabilizáló szereket, antidepresszánsokat helyettesíteni. Meglepve tapasztalták, hogy az Omega 3 biokémiai tulajdonságai alapján megfelel ezeknek az elvárásoknak.

A depresszió nyilvánvalóan nem azonos az Omega 3 hiánnyal, de az Omega 3 hiányos táplálkozás olyan agyműködési zavarokhoz vezethet, amelyek hatására nehezebben birkózunk meg például a stresszel, vagy a különböző veszteségek kezelésével, és az így kialakult állapot vezethet depresszióhoz.

(Természetes Omega 3 források: lenmagolaj, tökmagolaj, csukamájolaj, tőkehalmáj, hering, tonhal, busa, de vehetünk akár halolaj kapszulát is, a legtöbb bioboltban, drogériában kapható.)

About the Author