A júniusi ÉVA Magazinban megtaláljátok egy hosszabb írásomat, ami arról szól, hogy nem feltétlenül kell dupla annyit költeni a táplálkozásra, ha mindezt egészsésegen szeretnénk kivitelezni….
Mi mindenre költünk teljesen feleslegesen?
Mennyi pénz megy el a junk foodokra, alkoholra, üdítőkre, gyorséttermi ételekre….?
És mennyibe is kerülne, ha megvennénk az alapvető-legszükségesebb egészséges ételeket? Érdekes eredmény született.
Jaaaa, és recepteket is találtok a cikk mellett! 😉

Munkám során azt tapasztalom, hogy sokan alapvetően nyitottak lennének a növényi tejtermékek megkóstolására, csak kicsit idegenkednek az ilyen jellegű újdonságoktól, vagy éppen nem tudják, hogy pontosan melyiket mihez és hogyan lehet felhasználni. Remélem, hogy ez a cikk egy kicsit közelebb hozza hozzátok ezeket a finomságokat. Igyekszem rövid és lényegre törő lenni. :-)
Ilyen újdonság lehet a kókusz, mogyoró vagy mandulatej, amit kávéba, müzlihez, kásába, süteménybe, vagy palacsintatésztához is tehetünk. Nagy kedvencem még a kókusztejszín, amit süteményekbe, öntetekbe is használhatunk, vagy akár egy tejszínes-wokos egytálételt is elkészíthetünk vele. Igazíthatjuk édes és sós dolgokhoz is, különleges ízt ad mindennek. A túró helyettesítésére a totut, vagyis tojásfehérje túrót javasolom, itt is elmondható, hogy édes és sós ételek is isteniek vele, csak a fantáziánk szabhat határt. Én leggyakrabban túrókrémet szoktam belőle csinálni. Teszek hozzá egy kis vizet vagy növényi tejet, valamint fahéjat és természetes édesítőszert, majd összekeverem egy botmixerrel, így akár egy palacsintát is meg tudunk tölteni vele, vagy akár gyümölcsökkel is fogyasztható.
A növényi tejek esetében sajnos a boltban kapható termékek közül csak kevésről mondható el, hogy nem tartalmaz pl. hozzáadott cukrot, valamint az áruk sem annyira kedvező, így szeretnék arra is egy ötletet javasolni, hogy miként készíthetőek el ezek az italok házilag. A legegyszerűbb opció a kókusztej elkészítése. Egy zacsó (200 g) kókuszreszeléket öntsük le kb. 1,5 liter forró vízzel, majd egy éjszakát hagyjuk állni. Másnap turmixoljuk össze a kókuszos folyadékot, ezután szűrjük le(például egy sűrűbb szövésű textilen), és jól nyomkodjuk ki a kókuszhúst. Az így kinyert kókusztejet ízesíthetjük természetes édesítővel, pl. steviával vagy eritrittel, esetleg egy kis fahéjjal, vaníliával is, de magában is szuper. A kókusztej hűtőben napokig eláll, a megmaradt kókuszhús pedig felhasználható valamilyen süteményhez. A kókusz és a belőle préselt kókusztej rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, többek között vasat, magnéziumot, kalciumot, E és B vitamint. Ugyanezen az elven egyébként mandulatej is készíthető otthon, de az kicsit költségesebb. Persze lehet már olyan gépeket is kapni, amivel magtejeket készíthetünk, de ha én csinálom, az ingyen van. :-)
Remélem, hogy sikerült egy kis kedvet csinálnom ahhoz, hogy egyre többen kipróbáljátok ezeket az italokat, biztos vagyok benne, hogy senki nem fog csalódni a végeredményt illetően.

08 Jun 2016
június 8, 2016

A cukorfüggőség….

Írások

Cukorfüggőség? Szabadulj meg tőle!

A fogyókúrák, diéták, az életmódváltás talán egyik legnehezebb, de mindenképpen a legfontosabb pontja a cukor elhagyása, és a legtöbb esetben hosszú évek óta tartó cukorfüggőségről való leszokás. Azt gondolom, hogy a cukor az egyik legveszélyesebb dolog az egészségünk, táplálkozásunk szempontjából. Egy magyar ember átlagosan körülbelül 40 kiló cukrot fogyaszt évente(!!!), ami borzasztóan magas szám.
Mikor megeszünk egy szelet süteményt, vagy megiszunk egy pohár cukros üdítőt, bele sem gondolunk, hogy eközben milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben…
A cukor nagyon gyorsan megemeli a vércukorszintünket. A magas vércukorszint hatására a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulint juttat a vérbe, hogy gyorsan csökkentse a vércukorszintet. Viszont ezután a normálisnál alacsonyabbra esik vissza a vércukorszintünk, így pedig sóvárgás, éhségérzet jön létre. Ez az oka annak, hogy egy étkezés után már 1-2 órával valami nasit kívánunk, ekkor bekapunk valami édességet, kekszet, csokit, és a folyamat kezdődik előlről. Vagyis minél több cukrot eszünk, annál többet fogunk kívánni, az egészségügyi gondok és a hízás pedig elkerülhetetlenek.
landscape-1436215952-mcdmaan-ec021-h
A jó hír az, hogy magáról az édes ízről nem kell lemondanunk, hiszen ma már több fajta természetes édesítőszert is kaphatunk, amikkel valójában bármi ízesíthető, amit előtte cukorral készítettünk el. A mesterséges édesítőkkel szemben, ezek az anyagok nincsenek káros hatással a szervezetünkre.
Első sorban a steviara és az eritritre gondolok, melyek teljesen kalóriamentesek, és nem emelik meg a vércukorszintünket sem, vagyis bátran fogyaszthatjuk őket.

Számomra a legnagyobb áttörés az volt, amikor elkezdtem különböző süteményeket, kekszeket sütni ezekkel az alapanyagokkal, így az édesség utáni vágyamat könnyebben tudtam csillapítani. Ha valakinek erre nincsen ideje, akkor sincsen baj, ugyanis ma már igen sok helyen kaphatóak olyan kész sütemények vagy akár csokoládék, amik ezekkel az édesítőszerekkel készültek. Vagyis az élvezetekről senkinek sem kell lemondani, csupán picit több energiát kell arra szánni, hogy pontosan mit is vásárolunk vagy készítünk el otthon. (Zárójelben azért azt is megjegyezném, hogy a végső cél az lenne, hogy csökkenjen az édes íz iránti vágyunk…Egyes kutatások szerint a természetes édesítők édes íze is hasonló folyamatokat indít be a szervezetünkben, mint a cukor. Nyilván nem teljesen, de az édes íz mégis kivált hasonló eredményeket….Sajnos gyerekkorunktól kezdve hozzászoktunk, hogy minden ragad és “gejl”, ettől persze nehéz megválni, én is küzdök vele….De ha időnként megérzem, hogy milyen finom íze van valaminek mondjuk fele annyi édesítővel, akkor mindig nagyon büszke vagyok magamra. :-))
unnamed.jpgwer
Az átállás nem könnyű, főleg az első időszakban érezhetünk erőteljes sóvárgást a cukros ételek, italok után, de ez a vágy szépen lassan csillapodni fog, és ha közben pedig megtapasztaljuk, hogy milyen finomságok készülhetnek akár természetes édesítőszerekkel is, akkor biztosan könnyebben szeretjük meg az új életmódunkat.

Ez a kérdés nagyon gyakran felmerül az étrendeseimnél is, hiszen attól, hogy mondjuk elutazunk pár napra nyaralni, vagy munkaügyben, nem kell, hogy félreegyünk, maximum egy kicsit előre kell gondolkoznunk, és picit alakítani kell a menün…

Nyilván attól is függ, hogy mennyi időre és hova utazunk, de most igyekszem összefoglalni mindent, ami a segítségetekre lehet, és amiket én szoktam “alkalmazni”.

Első sorban a reggelihez szoktam vinni magammal valamilyen “kísérőt”, vagyis ha adott esetben csak fehérkenyér és kifli a választék, akkor legyen mit előkapni egy kis sonkához, sovány sajthoz, zöldségekhez, tojáshoz. A legpraktikusabb és talán legolcsóbb a puffasztott rizs, könnyen beszerezhető, és 2-3 db beleférhet a reggelihez. Vagy ha van rá időm, akkor szoktam sütni valamilyen sós péksütit, kenyeret, zsemlét, természetesen a megszokott alapanyagokból, maglisztekkel, max. zabpehellyel…Ja igen, amúgy volt olyan, hogy egy kis zacskó zabpelyhet is elvittem magammal, ha apartmanban laksz, nagyon gyors, egészséges és finom reggeliket lehet vele készíteni, és szintén nem nagy feladat bepakolni egy csomaggal…

A reggeliről jut eszembe: ha több napra megyek, el szoktam tenni egy kis doboz kókusztejet is, lehet kapni 2-3 dl-es kiszerelésben, és én bizony szépen viszem le magammal akár a szállodai reggelihez is…Még soha nem volt belőle gond, az pedig nem annyira érdekel, hogy ki mit gondol…:-)

Nasizni, 10 óraihoz, uzsonnához főleg magokat szoktam vinni, első sorban natúr mandulát, de előfordul, hogy egy kis kesudiót eszem ilyenkor. Ha van rá lehetőség, akkor egy darab almát, barackot, vagy valamilyen piros bogyós gyümölcsöt is ehetsz mellé délelőtt. Ne aszalt gyümölcsös-diákcsemegés verziót válasszunk!!!! :-) Ha csak 1-2 napra megyünk, akkor tudunk magunkkal vinni előre megpucolt és feldarabolt sárgarépát is, ezt is ehetjük a délelőtti órákban.

Ezen kívül szoktam vinni valamilyen általam készített sütit, kekszet is, amit be tudok dobni a táskámba, és be lehet kapni belőle 1-2 szemet, ha nagyon nasiznánk valamit, vagy éppen a többiek nekilátnak a habos-fagyis brownie-nak. Rengeteg ilyen recept található az oldalamon, sok közülük nagyon gyorsan elkészíthető, és könnyedén szállítható is.

Vészhelyzetre el lehet tenni pár db hozzáadott cukrot nem tartalmazó cerbonát is, ebből kakaósat és piros gyümölcsöset lehet kapni, szintén praktikus, melegben sem romlik meg, és 10 órainak tökéletes lehet.

Aki fogyaszt fehérjeport, az eltehet belőle pár adaggal, még ez is jól jöhet. Ha van egy fél literes üvegünk, vagy shakerünk, bárhol könnyedén bekeverhető, és tökéletes fehérjeforrás, éhségcsökkentő…

Sokszor kérdezitek, hogy mi a helyzet pl. a kölesgolyóval, azt lehet-e nasiként enni…Sajnos nagyon gyors a felszívódása, jól lakni tutira nem fogsz, ellenben még éhesebb leszel, és elég magas a szénhidráttartalma is, vagyis én annyira nem javaslom. Persze, jobb, mintha mondjuk gumicukrot ennél, de nem ez a viszonyítási alap. :-) Javaslom inkább a natúr mandulát erre az esetre is…

Így első körben ezek jutottak eszembe, kommentben, levélben kérdezzetek még nyugodtan, ha bármi eszetekbe jut.

Arra gondoltam, hogy legközelebb pedig írok Nektek arról, hogy mit válasszunk étteremben, vendégségben, ha nem akarunk nagyon vészesen félreenni…

06 Jul 2015
július 6, 2015

Gluténmentes lisztek

Írások

Néhány gluténmentes “alapliszt” az egészséges életmódhoz…

Többen kértétek, hogy írjam le, melyik magliszt mire való, hogy viselkedik sütés közben, mit kell róla tudni…stb.
Itt egy kis lista, messze nem tartalmaz mindent, de a legfontosabb liszteket igyekeztem kigyűjteni Nektek, amikkel már nagyon sok finomságot el lehet készíteni!!!

Maglisztek:
A maglisztek, más néven pellet lisztek, a különböző magok hideg sajtolási maradékának megőrlésével keletkeznek. Az így nyert lisztek kiválóan alkalmasak a búzaliszt helyettesítésére. Tartalmazzák a magok értékes tápanyagait, miközben az olajtartalom kinyerése után omega-6 tartalmuk jelentősen csökken.
Első körben egy-két fajta lisztből is tökéletesen elkészíthető rengeteg étel, nem kell feltétlenül több fajta lisztet összekeverni.

Mandulaliszt: Hántolt vagy hántolatlan mandula őrleménye. Alapvetően sós és édes ételek elkészítésére is alkalmas, mert nem túl intenzív az íze, de ha valaki nagyon nem szereti a marcipános ízt, akkor ebből ne használjon sokat, mert ki lehet érezni belőle egy picikét. Ettől még kiegészítő liszt lehet valamilyen egyéb liszt mellett.
100 g tápanyagtartalma: 316 kcal, fehérje: 41,9 g, zsír: 12 g, ch: 10 g

Kókuszliszt: A legolcsóbb megoldások egyike. Elsősorban édes ételek elkészítéséhez ajánlom, mert elég intenzív a kókuszos íz. Könnyen megszívja magát, így pl. palacsinta készítésénél óvatosan adagoljuk, mert 1 perc alatt megduzzad.
100 g tápanyagtartalma: 259 kcal, 19,3 g fehérje, zsír: 8,6 g, ch:26,4 g

Lenmagliszt: Főleg kenyerek, sós ropogtatni valók, sós muffinok sütéséhez ajánlom, szintén az olcsóbb lisztekhez tartozik. Ezt is lehet vegyesen használni, például egy kis tökmagliszttel keverve nagyon finom.
100 g tápanyagtartalma: 526 kcal, fehérje: 22,2 g, zsír: 42,3 g, ch: 14,1 g

Szezámpehely: Elsősorban sós ételek elkészítéséhez ajánlott, inkább kiegészítő jelleggel, például lenmagliszt mellé.
100 g tápanyagtartalma: 633 kcal, fehérje: 24 g, zsír: 56 g, ch: 8 g

Tökmagliszt: Hántolt tökmag őrleménye, intenzív, jellegzetes íze miatt főleg kiegészítő lisztként ajánlom pl. lenmagliszt mellé, úgy nagyon finom. Sós ételek elkészítéséhez ajánlom.
100 g tápanyagtartalma: 384 kcal, fehérje: 54 g, zsír: 12 g, ch: 15 g

Gesztenyeliszt: Viszonylag semleges az íze, pl. tésztát is lehet belőle gyúrni, de palacsintákhoz is nagyon finom. Szénhidráttartalma viszont magasabb, mint a többi liszté, ezért hogyha valakinek ez fontos szempont, akkor ne a gesztenyeliszttel készítsen mindent.
100 g tápanyagtartalma: 344 kcal, fehérje: 6,29 g, zsír: 3,66 g, ch: 71, 4 g

Útifű maghéj: 85% rosttartalma van. Sokan használják a kenyerek vizes állagának megszüntetésére. Nem utolsó sorban nagyon egészséges is, többek között emésztést elősegítő hatása is van, vagyis sütéstől függetlenül is fogyasztható például egy pohár vízben elkeverve. Süteménybe nem kell belőle sokat használni, én egy-két evőkanállal szoktam csak beletenni az adott kenyérbe, édességbe. Zselésítő “képessége” is van, így erre is bátran használhatjuk.

A lista nem teljes, igyekeztem a legalapvetőbb és legkönnyebben beszerezhető liszteket összeszedni, hogy gördülékenyebb legyen az elindulás. Azt gondolom, hogy ezek közül is, ha már pl. lenmaglisztet és kókuszlisztet beszerez az ember, sok mindent ki lehet próbálni, de nyilván annál izgalmasabb ízű lesz az adott étel, minél több fajta lisztet használunk hozzá. Nagyon igaz ez a kenyerek elkészítésére, isteni ízt kapunk, ha mondjuk egy kis tökmaglisztet is teszünk hozzá…
A fent említett maglisztek beszerezhetőek a bioboltokban, drogériákban és természetesen paleo boltokban is.
De nem csak boltban vehetjük meg az alapanyagot, hanem otthon is elkészíthetjük a legtöbbjüket, ha az adott magot megőröljük. Viszont azt tudni kell, hogy az őrölt magok zsírtartalma 40-60%, míg a hidegen sajtolt magok őrleménye csak 15-20% zsírt tartalmaz. A normál lisztek (zab/búza/kukorica…) csak kb 5% zsírt tartalmaznak. A hidegen préselt maglisztek így jobban hasonlítanak a hagyományos lisztekhez.

Ha bármilyen kérdésetek merül fel ezzel kapcsolatosan, írjatok nyugodtan! :-)

Barbi